Kitekintés

A saját, állítólag létező :-), némileg egységes stílusomból tekintgettem ki egy-két ékszer erejéig. Neten keresgélve láttam meg egy befoglalási módot, ami megragadta a fantáziámat, kicsit továbbgondoltam, személyre szabtam, és ez lett belőle. Azért kitekintés, mert ezüstözött (ezt éreztem illőnek hozzá), és elegánsabb-cirkalmasabb-légiesebb, mint a tőlem megszokott. Meglepő módon mégis hozzám közel állónak érzem (ennek az is lehet az oka, hogy egy egész napom ment rá, mert három előző verzió végezte a kukában :-D ).

Ismét a fotó a lényeg

Régebbi darab (itt már megmutattam), az egyik legkomplexebb alkotásom. A fotókompozíció lehetőségeit próbálgattam vele.

Lehet, hogy egyszer csak megtanulok ékszert fotózni :-)

A "drótékszerezésnek" a tulajdonképpeni ékszerkészítésen kívül sok járulékos eleme is van: meg kell találni az alapanyagokat, azután a kész alkotást le kell fotózni, blogot írni, boltba feltölteni, róla leírást írni, jó árat belőni, végül eladáskor a vásárlóval részleteket egyeztetni, ékszert becsomagolni, postázni, ilyen-olyan formanyomtatványokat kitölteni, bevételt könyvelni stb. Ezek egy része rutinmunka, amit meg kell érteni-tanulni (könyvelés, posta, ilyenek), másokban folyton fejlődni lehet és kell. Ilyen a fotózás is.

A fényképezés meglehetősen sok időt felvesz, még akkor is, ha épp jók a fényviszonyok, és rengeteg kattintgatásból születik meg az egy-két-három vállalható fotó (ha egyáltalán...). Még csak az elején járok az ékszerfotózás rejtelmeinek feltárásában (hű társam Canon S3-as gépem), de ezzel a képpel már egészen elégedett vagyok. A medál is szép, elegáns, patinát lehellő darab, méltatlan dolog, hogy elsősorban a fotó miatt emlegetem sűrűn :-D

Tavalyi adósság

Karácsonyi ajándéknak készült a lenti két ékszer, unokatestvérem ill. párom húgának "rendelésére". A bross teljesen új műfaj volt számomra - ahhoz képest egy óra alatt kialakult a lényege a kezem alatt. A szitakötő nem az "enyém", hanem Kricsár Annamária szitakötői nyomán készült, mert ez volt a megajándékozott kérése. Ő választotta a drótot és a köveket is, és így, készen, nekem is nagyon tetszik. 

Gyűrű - hogy kerek legyen

Mármint a blog első éve, hiszen gyűrűk bemutatásával kezdtem, és most pont jó lesz gyűrűvel zárni. Egyszerű kis modell, rózsakvarc érmével, az első gyűrűm az említett első adag óta. BUÉK!

Halszálka, egyszerűen

Pár hete készült ez a szett, de valahogy elfelejtettem megmutatni. Az ezüstözött drót és az ametiszt kombinációja egyre jobban tetszik nekem, főleg, mert jól mutatnak a kedvenc lila pulóveremmel :-) Ezt a drótot viszont még mindig nagyon nehezen tudom fényképezni; általában több tíz próbálkozás után sikerül lőnöm pár használható fotót. Neten sok fotós tanács olvasható, igyekszem onnan informálódni, és előbb-utóbb csak fabrikálok egy fénydobozt is...

Zene füleimnek :-)

Eddig titokban tartottam, de most megmutathatom: zenésznek rendelték ajándékba ezt a fülbevalópárt. Az alapötlet nem saját, de az egyik-ilyen-másik-olyan megoldás igen (talán:-) Senki nem vádolhat azzal, hogy nem figyelek a részletekre: a fotón a violin-kulcs pont a helyén van. Zenészek a családomból, ugye, büszkék vagytok rám? :-D