Apróságok

Az emúlt napokban pár mutatós aprósággal kísérleteztem. A formák egy részét már láttam neten "jártamban-keltemben", és van, ami saját tervezés. 1,25 mm vastag, bevonat nélküli vörösréz drótot, valamint korall-, jáspis- és üveggyöngyöket használtam. A fülbevalókat főtt tojással antikoltam.

Nyolcas

Újabb kisebb medál (kb. 4*2 cm), piros üveggyöngyökkel, nyolcas alakban. Van benne valami fura, de nem tudom megragadni, hogy mi az... 

Néha szeretném "friss" szemmel látni az ékszereimet, úgy, ahogyan mások látják, akik nem követik végig az alkotási folyamatot. Többször jártam már úgy, hogy egy-egy darab, ami nekem nem tetszett különösebben, sok dicséretet zsebelt be. Talán az a gondolat, hogy az ékszerem valakinek jobban tetszik, mint nekem, megkönnyíti majd, hogy megváljak a készítményeimtől - ezen a területen egyelőre még vannak nehézségeim :-) A héten elküldtem pár darabot tombolanyeremény felajánlásként a Szatmári Babahordozó Napok szervezőjének, és épp barátkozom az érzéssel, hogy - most elsőízben - ismeretlen nők fogják hordani őket. Egyre izgalmasabbnak tűnik a gondolat :-)

Nemcsak nőknek

Nők megajándékozásával nem lesz gondom az elkövetkező jó pár ünnepen, de mi a helyzet a férfiakkal? Azt hiszem, az általam szeretett férfiak kevésbé örülnének egy pár fülbevalónak :-) No de végre itt van valami, ami nemcsak nőknek szól: születhet ám drótból könyvjelző is. Ez itt az első, amit én készítettem (az ötlet Kricsár Annamáriáé), nem aggattam rá túl bonyolult díszt, csupán két pár piros üveggyöngyöt. Lesz folytatása ennek a műfajnak.

Használatban így néz ki:

Újabb első

Ezúttal az ezüstözött drót az újdonság. Már egy ideje beszereztem, mert másoknál gyönyörű munkákat láttam ezüstözöttből, el is készült egy fél pár fülbevaló, de a vékony drót annyira merev és törékeny volt, hogy abba is hagytam. Lehet, hogy én fogtam ki rosszabb minőségű alapanyagot, de el is ment a kedvem tőle, meg nekem amúgy is a réz a szívem csücske.

Pár hetes pihentetés után mégis tettem egy újabb próbát. Semmi merészség, csupán egy kis játékos virágminta, üveggyöngyök, rombuszminta, korallkockák. És lám-lám, nem is olyan rossz dolgozni ezzel a dróttal, és az eredmény is kis kedves lett. Az ezüstös színről meg annyit, hogy akár tetszik, akár nem, a lila ametiszt vagy fekete ónix csak ezzel a dróttal társítható, így biztosan lesz még folytatás.

Piros bogyók az ágon

A torockói rajzok második eredménye. Nem pont ilyennek terveztem, de az eredeti ötletet nem tudtam megvalósítani, így közben alakult ki a végleges minta. Első pillanatban nem tetszett igazán, de kezdem megkedvelni: olyan kis vidám, és valahogy egy gyümölcsfa vagy bokor ágacskájára emlékezet. Csak engem vajon?

Egy csepp piros

Múlt héten pár napot Torockón töltöttem, jóbarátok körében. Az ottani nyaralásaink szerves része a verandán heverészés kényelmes fekvőszékekben, régi lapokat olvasgatva, vagy épp békésen horkolva. Ez utóbbiak helyett egy délután inkább rajzolgattam ott, a Székelykő tövében, így most hetekre elegendő ötletem van. 

Ez a fülbevalópár az első megvalósult alkotás. Pont ilyennek rajzoltam-képzeltem, és nagyon meg voltam elégedve az eredménnyel :-D ...egészen addig, amíg Kolozsvár felé vezetve belém nem hasított a gyanú: lehet, hogy én ezt a mintát már láttam valahol? 

Nagyon igyekszem nem másolni. Van pár másolt darabom, de azokat ujjgyakorlatként, technikák kipróbálása végett készítettem, magamnak, és ide, a blogra sem teszem fel őket. Ami viszont az enyém, az legyen az enyém - a gond csak az, hogy a sok, interneten látott minta mind ott kavarog a fejemben, s ki tudja, be tudom-e mindig azonosítani a saját ill. a lopott ötletet. 

Hazaérve az első dolgom volt, hogy megnéztem azt a honlapot, ahonnan sejtésem szerint jöhetett az ötlet. Megnyugodtam: mégis az enyém ez a fülbevaló. Most már ismét nagyon meg lehetek elégedve vele :-D

Pár percesek

Az ékszereim elkészítése általában pár órát igényel, és magában foglalhatja akár 1-2 méteres drótok macerás tekergetését is. A fenti két pár fülbevaló kivétel. Az első maradékhasznosítás: a kezem ügyébe került néhány pár centis drótdarab, s ez lett belőle. A második pár ötletelő firkálgatások eredménye: megtetszett ez az asszimetrikus forma, s hamar össze is dobtam, két pici korallgyöngyöt fűzve bele. Azt hiszem, ezt a fülbevalót kalapálással lehetne igazán formatartóvá tenni, ahhoz viszont bevonat nélküli rézdrót kellene (na meg egy kalapács :-), amit egyelőre nem sikerült szereznem. 

Egy szó, mint száz: játékos, egyszerű darabok ezek, ami azért is jó, mert kevésbé markánsak ill. elegáns fele hajlóak, mint a munkáim többsége, így egy farmerhez és pólóhoz is jó kiegészítők.