Új technikát tanultam

Még régóta ki akartam própálni a hurkolást, és ez a szabálytalan alakú jáspis pont alkalmasnak tűnt a kísérletezéshez. Jelentem: nagyon nem könnyű szabályos, szép ívű hurkocskákat összehozni... A nyakékhez egyszerű fülbevalókat készítettem.

Kövek bűvöletében

A megrendelővel (ismeretlenül) személyes találkozót beszéltünk meg a köves boltban, hogy közösen kiválasszunk egy befoglalandó követ. Miután meggyőztem őt arról, hogy ez a gyönyörű jáspis a jó választás, napokig sajnáltam, hogy nem inkább magamnak vettem meg :-) Egyzerű befoglalást kapott, ezüstözött drótból.

Pszi

Végzős pszichológia szakos lány rendelte ezt a görög pszi betűt.

Piroska

Ugyancsak tanévzárós ajándék volt. A nyakék - szerintem - az egyik legidétlenebb munkám, de a fülbevaló kifejezetten tetszik, a gyűrű pedig kis virágra emlékzetet :-)

Újjászületés

Az egyik első nyakékemet értelmezte újra a megrendelő. Jó nagy rózsakvarc érmékből és zománcozott rézdrótból készült ez a szett.

Apróságok

Régebbi modellek, néhány variációban. Tanító- és tanárnéniknek rendelték őket ajándékba, még a tavalyi évzáróra :-) 

Újra itt - Zenész nyakék, minden mennyiségben

Több, mint féléves szünet után jelentkezem újra. Ebben a hét hónapban szinte minden megváltozott körülöttem: férjhez  mentem, új munkahelyem van, és ennek következtében csak nagyon ritkán érek rá drótot és fogót venni a kezembe. Van azonban jó néhány ékszer, amit a nyáron elmulasztottam megmutatni, és azért azóta is készült, készül pár új darab. Fogadjátok szeretettel!

Kezdjük egy kedvenccel, a zenész nyakékkel. Úgy indult, hogy egy zeneiskolából ballagó leányzónak kértek vagány, feltűnő nyakéket. Így született meg az első, violin kulcsot és szívet társító ék. Nem sokkal később, valaki az említett szívet f-kulcsnak nézte, így elültette a fejembe a gondolatot, hogy akár az is lehetne. Az eredmény a második fotón látható. Ebből a modellből több is "szaladgál" már az utcákon, és előbb-utóbb magamnak is szeretnék egyet készíteni... Indulásból korallal készült, már csak azért is, mert abból volt kéznél a két, megfelelő méretű golyó, de aztán a nyár végén lapis lazuliból is született egy teljes szett (nem is néz ki rosszul az antikolt réz a sötétkékkel!), immár fülbevalóval és karkötővel.

Kicsit magyaros, kicsit mandala...

Régóta tartogattam ezt a korall fánkot. Befoglaltam rézdróttal, de az nem nézett ki sehogy, és nem is eredeti ötlet volt, ezért lebontottam. A pár bejegyzéssel ezelőtt látható befoglalás tetszett, de valahogy hiányosnak tűnt. Rajzolgatás közben alakult ki ez a minta, a végeredmény pedig egy kicsit magyaros, egy kicsit olyan, mint egy mandala, de mindenképpen mutatós darab.

Kócos

Ezt a szépen irizáló labradoritot a megrendelőtől kaptam, és mellé annyi utasítást, hogy ezüstözött dróttal foglaljam be. Sokáig "ültem" a feladaton, elsősorban azért, mert a kő szabálytalan alakú, így egyetlen klasszikus befoglalási mód sem mutatott volna jól rajta. Rajzoltam mindenfélét, de hetekig semmi. Aztán egyszer csak kézbe vettem a követ és a drótot, és készen is volt a medál. Érdekes dolog ez az ihlet... Ez az eddigi legszabálytalanabb munkám.

Olyan julis...

A megrendelésekkel mindig gondban vagyok. Főleg akkor, persze, amikor nem egy régebbi modellemet kell újra elkészítenem, hanem kapok pár irányelvet, s a nekem kell kitalálnom, hogy mi legyen belőle.

Ehhez az acháthoz (amit amúgy én válaszottam, éppen a kihívást jelentő alakja miatt) annyi instrukciót kaptam, hogy a nyakék vízszintes irányultságú legyen, ehhez legyen "valami" a kő mellett kétoldalt, és drótminta díszítse magát a követ is. Rézdrótból készüljön, és bőrszál tartsa. 

Rajzban szinte azonnal megszületett az ötlet, az elkészítés nehezebb volt, de büszke vagyok pár apró megoldásra. Azt mondták rá, hogy olyan "julis", és én tökéletesen eégedett vagyok ezzel a jellemzéssel :-) Ismét sokat kínlódtam a fotózáskor, hogy érzékeltetni tudjam a kő textúráját, amint átsejlik rajta a fény. Végül a kedvenc fotómon (lent a második) olyan drámai fényviszonyok kerekedtek, amelyeket puskával a fejemnél sem tudnék ismét előhívni :-)

A megrendelő végül úgy nyilatkozott, hogy ez nem az ő világa. Annyira büszke vagyok erre a darabra, hogy lehet, hogy megtartom magamnak, de akkor mindenképpen lánc készül hozzá. Úgy tűnik, mégis jó hatással vannak rám a megrendelések :-D

Kis vidám tavaszi

Legalább két hónapja annak, hogy ez a medál elkészült, de valahogy elfelejtettem itt megmutatni. Egy fánk alakú korallból készült, ezüstözött dróttal befoglalva. Facebookon a 222. like örömére hirdetett játékban ezt lehetett megnyerni, és nyerte is meg valaki, így azóta már nála lakik :-)

A fülbevaló még korábbi darab, ehhez a medálhoz készítettem, a megrendelő kérésére. Ezzel az alábbi nyakékkel azonban remek párost alkot (a medál és a fülbevaló korallja pont egyforma színű, de a fotók két különböző időpontban, helyen, géppel és háttérrel készültek...).

Két változatban

Egy megrendelő ezüstözött drótból és valami fekete kőből készült nyakéket kért tőlem. Csak 16mm-es ónix érméim voltak itthon, így született meg a lenti első verzió. A megrendelő viszont valami hosszúkásabbat szeretett volna, és szerencsére találtam is hozzá nyúlánk ónix cseppeket, így készült el a második változat. Nekem az első tetszik jobban...

Kihívás

Kihívás elé állított az a megrendelő, aki azt kérte, hogy találjak ki egy ehhez hasonló nyakéket, rézdrótból, korallal, esetleg korallcseppel, és jó lenne, ha a kövön is lenne valami drótos motívum. Az első verzió nagyon eredeti volt ... és nyakban nagyon pocsékul mutatott. Azért bánom, hogy nem fotóztam le, mielőtt darabokra szabdaltam volna :-D Azután megszületett a lenti változat, amely meglehetősen emlékeztet az előbb említett, régebbi nyakékre, de azért van benne pár új megoldás. Ja, és fejjel lefele pont olyan, mint egy polip :-)

Egyszerűen

Ismét karkötők, ezúttal halszálka mintával. A zöld jáspisos áll közelebb a szívemhez (azt szeretném is "szettesíteni", amint sikerül még hasonló gyöngyöket szereznem), a türkizes rendelésre készült. A fotók nem épp elsőrangúak: borús időben, sietve készültek...

Egyiptom

Drótos alapminta az egyiptomi, amit egy ideje már ki akartam próbálni. Már tudom, hogy miért karkötő készült a leggyakrabban ezzel a technikával: ritka az az ember, akinek lenne türelme egy nyakéknyi hosszat letekergetni ebből :-) Egyetlen elem 15cm drótot igényel, így a lenti karkötőben több, mint 3m van. A nyakék és fülbevaló ugyanarra a mintára alapoz, de légiesebb, könnyedebb, csupán jelzésszerű.

Ha valamire rákapok...

...akkor egyhamar nem hagyom abba. Most épp karkötő készül karkötő hátán. Azt hiszem, azzal kezdődött, hogy ki akartam próbálni a viking fonást, az pedig karkötő hosszban is rettenetesen munkás, így eszembe sem jutott nyakékké hosszabbítani. Azután még ezt a mintát is ki akartam próbálni, még azt is... Most is sorban állnak a kész, fényképezésre váró darabok. Ez itt a nemrég bemutatot ezüstözötthöz hasonló levélke mintájú, és ugyanaz a motívum képezi a kis korallos fülbevaló alapját is. 

Drótékszeresek játéka

Tavaly indult el ez a kezdeményezés, melynek lényege, hogy az egymást stafétában váltó "házigazdák" meghirdetnek egy témát, a résztvevők ékszer készítenek a témában, elküldik a fotókat a házigazdának, az pedig a blogjában közzéteszi a gyűjteményt, mindenki gyönyörűségére :-)

A 6. forduló zajlott nemrég, és végre magam is bekapcsolódtam. A téma ezúttal a szeretet/szerelem volt. Én a lenti karkötővel neveztem be, amely - azt hiszem - teljesen illik a stílusomba: nem fényes, alig szívecskés (de az is "csálé"), hétköznap hordható, mégis szembeötlő. 

Az eddigi fordulók témái és albumai:

6. forduló: szeretet, szerelem

5. forduló: esküvő

4. forduló: szüret

3. forduló: csillagászat

2. forduló: húsvét, szecesszió

1. forduló: magyaros motívumok

Újabb első

Ezúttal a karkötő, mint műfaj újdonság számomra. Nem igazán hordok ilyesmit, talán ezért sem készítettem eddig, de egy korábbi nyakék-fülbevaló szetthez kért további kiegészítőket a gazdája, így belevágtam. Mivel az együttesben a nyakbavaló a főszereplő, a karkötő és a gyűrű egyszerűbb vonalú lett. A karkötő levélke-mintáját nem én találtam ki, elterjedt drótos formaelem, de a kapocs megoldására büszke vagyok :-)

Idegen tollakkal

Már többször töprengtem itt, a blogon azon, hogy mi eredeti és mi nem. Hát ez a minta teljes bizonyossággal nem az enyém, itt láttam, megtetszett, kipróbáltam. Csak hogy lássam, tudok-e én is ilyet :-) Tudok. A csepp alakú achát külön megérdemel pár szót: gyönyörű, ha átsüt rajta a fény (ennek képi megörökítése érdekében több, mint egy órát vacogtam az erkélyen :-)

Kitekintés

A saját, állítólag létező :-), némileg egységes stílusomból tekintgettem ki egy-két ékszer erejéig. Neten keresgélve láttam meg egy befoglalási módot, ami megragadta a fantáziámat, kicsit továbbgondoltam, személyre szabtam, és ez lett belőle. Azért kitekintés, mert ezüstözött (ezt éreztem illőnek hozzá), és elegánsabb-cirkalmasabb-légiesebb, mint a tőlem megszokott. Meglepő módon mégis hozzám közel állónak érzem (ennek az is lehet az oka, hogy egy egész napom ment rá, mert három előző verzió végezte a kukában :-D ).